Zenezini Michael
vezető edző, kondíciófejlesztő
Hogyan találkoztál a szinkronkorcsolya világával?
Profi jégtáncosként, a francia nemzeti csapat tagjaként és nemzetközi versenyzőként a szakma legjobbjaitól szerzett tudását hozza el hazánkba vidám személyiségével. Akkor hallottam először a szinkronkorcsolyázásról, amikor jégtáncoltam. Az edzőm, Alain Daniel Hostache mesélt róla, aki akkor már jó ideje tanította is. Azáltal, hogy a lelkesedését átragasztotta ránk az évek alatt, egyre inkább érdekelni kezdett a műkorcsolyázásnak ez a típusa, és ez arra ösztönzött, hogy én is hozzá tegyem a sportághoz a tudásomat. A későbbiekben aztán a karrierem a szórakoztatóipar felé terelődött, ahol egyre több dolgom volt a szinkronkorcsolyából származó elemekkel és technikákkal.
Melyik eredményedre emlékszel vissza legszívesebben?
A svédországi Junior Olimpiai játékokon való részvételemre, ez valószínűleg a legkedvesebb emlékem. Ez a torna különösen fontos volt számomra a számos izgalmas sportág miatt. A sportolók a világ különböző pontjairól érkeztek, de mind ugyanazt akarták elérni: megnyerni a versenyt. Nekem ezüst éremmel sikerült hazatérnem Franciaországba.
Milyen, számodra fontos versenyeket, szerepléseket emelnél ki a pályafutásodból?
Valamennyi fellépésem fontos jelentőséggel bír számomra, hiszen azoknak köszönhetem, hogy ma az lehetek, aki vagyok. Ha ki kellene emelnem néhányat, akkor a koreai és a kanadai Junior Műkorcsolya Világbajnokságot, és a németországi Grand Prix bajnokságot mondanám. A professzionális karrieremből pedig, a világkörüli turnét, az angol “Dancing on Ice” és a francia “Ice Show” nevű televíziós műsorokban való szereplést említeném.
Mi motivált a nehéz időkben?
Mindig vannak hullámvölgyek és hullámhegyek egy sportkarrierben, de ami a leginkább segített, az a korcsolyapartnerem folytonos támogatása volt, mert tudtam, hogy bármi történjék is, rá mindig számíthatok. Viszonylag hamar ráébredtem, hogy ha el akarjuk érni a céljainkat, a siker kulcsa a megfelelő csapatmunka.
Miért döntöttél az edzőség mellett?
Azért döntöttem úgy, hogy edző leszek, mert úgy éreztem, az egyedi tapasztalataimat meg szeretném osztani a fiatalabb generációkkal is. A korcsolyázás sok mindenre megtanított: szorgalomra, együttműködésre, tiszteletre, egyenlőségre… a sport volt az élet iskolája számomra. A francia nemzeti műkorcsolyacsapat tagjaként lehetőségem nyílt az országom legjobb edzőitől tanulni. Jelenlegi képességeim birtokában úgy érzem, számos korcsolyás elemet, emelést és mozgást meg tudok valósítani a gyerekekkel.
Miben látod másnak, különlegesnek Sport Magic-et?
Rengeteg lehetőséget látok ebben az együttműködésben, több okból kifolyólag is. Ezzel esély nyílik valami újba, valami másba kezdeni Magyarországon, mindezt egy olyan rendszerben, ami bevezeti a fiatalokat egy biztonságos és egészséges életmódba, és segíti őket abban, hogy a későbbiekben a vágyaikat beteljesíthessék, a céljaikat megvalósíthassák. Azoknak az edzőknek a tudása és munkája pedig, akiknek lehetősége nyílt magas fokon és nemzetközi szinten is versenyeznie, mindenképpen komoly nyereség a Sport Magic számára.